Standard fajta FCI: № 255

A fajta történetéből: eredetileg a japán kutyák kicsi vagy közepes méretűek voltak, nem voltak nagy kutyák. 1603-tól Akita tartományban akita matagi kutyákat (közepes méretű medve vadász kutya) használtak a kutyaharcokban. 1868-tól a matagit tosa inuval és masztiffal keresztezték, amelynek eredményeként a fajta mérete megnőtt, de emellett eltűntek a spitz típusú jegyek.

1908-ban a kutyaharcokat betiltották, de a fajta megmaradt és fejlődött, japán nagy fajtájú kutya lett. Ennek eredményeként 1931-ben a fajta kilenc kiemelkedő képviselőjét "Nemzeti műkincsnek" nevezték el.

A II. világháború idején (1939 - 1945) a kutyákat gyakran használták szőrmeként a katonák egyenruhájához. A rendőrség parancsára befogtak és elkoboztak minden kutyát, kivéve a német juhászkutyákat, amelyeket katonai szolgálatra használtak. Néhányan igyekeztek megkerülni ezt a parancsot, német juhászkutyával párosítva kutyáikat.

A II. világháború végére az akiták száma nagyon lecsökkent. Ezen kívül három különböző fajtán belüli típus alakult ki: 1. matagi akita, 2. harci akita és 3. juhász akita. Így a fajtán belüli helyzet nagyon nehéz és zavaros lett.

A háború utáni fajtiszta akita állomány helyreállítása során rövid távú, de jelentős népszerűségre tett szert egy Dewa vonalból származó Kongo-go nevű kan, amelynek külsejében mind a masztiff, mind pedig a német juhászkutya hatásai felfedezhetőek. A fajta okos és művelt kedvelői azonban nem tartották az igazi japán fajtához tartozónak, ezért igyekeztek kiküszöbölni az idegen fajták hatásait és visszaállítani az eredeti tiszta fajtát a matagi akitával való párosítással. Sikerült egy stabil japán nagy fajtájú kutyapopulációt kapniuk, abban a formában, ahogy ma ismerjük őket.

Származási ország: Japán.

Általános megjelenés: erős testalkatú nagy kutya, kiegyensúlyozott, a másodlagos nemi jegyek nagyon észrevehetőek, nemesi a megjelenése, szerény és önbecsüléssel rendelkezik, erős a vázszerkezete.

Magasság és súly: marmagasság: kan: 64 - 70 cm, nőstény: 59 - 64 cm. Átlagsúly: 40 - 50 kg.

Testhossz és marmagasság aránya: kissé nyújtott, index: 110 - 111.

Szőrzet: durva és egyenes szőrzet, az aljszőrzet puha és dús, kicsit hosszabb a maron és a faron, a farkon a szőr hosszabb, mint a testen.

Szín: feketén kívül bármilyen, akár fehér is, pöttyös, tarka - maszkkal vagy anélkül (a fehéreknek nincs). Tiszta és élénk színek, a pöttyök jól kivehetőek, egyenletesen eloszlottak. A fehér alapon pöttyösöknél a egyenletesen helyezkednek el a pöttyök, befedve a fejet és a test majdnem egyharmadát. Az aljszőrzet színe különbözhet a szőrzetétől.

Fej: masszív, de harmonizál a törzzsel, tompa ék formájú, nyugodt állapotban a bőrön nincsenek redők. A koponya lapos és széles. A homlok kissé kiemelkedő, a felületén középen barázdákkal elválasztva. A homlok és a pofa átmenet észrevehető, de nem feltűnő. A pofa széles, mély, nagy, erős. A pofa és a koponya hossz aránya 2:3. Az orr széles és fekete, a fehér akitánál lehet hússzínű, de a fekete gyakoribb.

Fülek: a fülek a fajta jellegzetes jellemzői. A fejhez kicsik. Erős porcokból vannak. Az előreálló fül el kell, hogy érje a szemhéj felső részét. A fülek háromszög alakúak, a végeik kissé legömbölyítettek, a töveknél szélesek, távolülőek, de nem túl alacsonyan vannak, a tarkó szintjén, kissé előre dőltek a szem felett.

Szemek: nem túl nagyok, mélyen ülők, háromszög alakúak, barnák vagy dióbarnák lehetnek. A szemhéj szélei feketék.

Fogak: a szája száraz, vastag, szorosan összezárt, fekete. A nyelv rózsaszín. Az állkapocs négyszögletű és erős. Nagy, fehér fogak. Ollószerű harapás

Nyak: vastag, izmos, a fejjel arányos.

Törzs: a mar jól kivehető, száraz, átmegy a hát egyenes vonalába. A lapocka erős, ferdén elhelyezkedő. A hát egyenes, széles, erős, izmos. A derék erős és izmos, kissé domború. Széles, izmos far.

Mellkas: széles, mély nagy. A mellkas mélysége egyenlő a fél marmagassággal. A bordák eléggé kiállóak.

Has: eléggé felhúzott.

Farok: nagy és vastag, magasan elhelyezkedő. A farok töve erős. A kutya háta felett vagy oldalt gyűrűbe vagy dupla gyűrűbe behajlítva áll. A farok vége eléggé oldalra hajló. Leengedve eléri a csánk ízületet. A farokszőrzet erős, dús és egyenes.

Végtagok (mellső és hátsó): az elülső végtagok csontozata erős, egyenes. A hajlat hátrafelé irányul, a törzshöz simul és egyenesen a mar alatt található. Az alsó része egyenes. A lábszár erős. "Macskás" mancsok, vastag párnákkal, szigorúan előre állnak. A hátsó végtagok csontozata masszív, izmos. A csípő erős és vastag. A térd ízület artikulációs szöge mérsékelt. A lábközép alacsonyan ülő, párhuzamos egymással.

Vonzó tulajdonságok: az akita inunak igazán keleties jelleme van - időnként teljesen nyugodt, kiegyensúlyozott, egy pillanat múlva - aktív. Nagyon önálló, független, büszke, de hűséges. Az akita külseje fenséges és nemesi, jelleme méltóságteljes és elég rejtélyes. A valaha vadászkutya akita a megfelelő pillanatban kilép nyugodt állapotából és megvédi a gazdáját. Egyesíti az erőt és az engedelmességet. Az akita senkit nem fog zavarni ok nélküli ugatással - csak komoly okból ad ki hangot, hiszen nagyon megfontolt.

A hivatásos és profi kutyafelszerelések gyártója széles termékkínálattal rendelkezik az akita inu kutyafajta számára, itt találhat: különböző kiegészítőket az akita inu kiképzéséhez, játékokat, harapóhurkákat és fogásfejlesztőket az akita inunak, bőr, nylon és fém nyakörveket, szájkosarakat, hámokat és pórázokat az akita inunak, tápokat és kiegészítőket az akita inunak.