Standard fajta FCI: № 207

A fajta történetéből: a pekingi kutyák több évszázadon keresztül a kínai császári család tulajdonának számítottak. A határokon kívülre történő exportjukat halálbüntetéssel sújtották, mivel a palotapicsi Kína szent szimbólumának számított. A császári kutyák templomokban éltek és azt mondják, kölykeiket gyakran rabszolganők etették. 

Származási ország: Kína.

Általános jellemzők: palotapincsi - nem nagy, arányos felépítésű kutya, zömök, egyedülálló külsővel rendelkezik, a törzs felépítése az oroszlánéra emlékeztet. Nem túl nagy mérete ellenére a palotapincsi erős, bátor, nagyon erős önbecsüléssel rendelkezik.

Alak: eléggé elnyújtott, az index 145 és 155 között van. A nőstények jobban elnyújtottak, mint a kanok.

Magasság és súly: marmagasság 15 - 20 cm. A kan súlya maximum 5 kg, a nőstényé minimum 5,5 kg.

Szőrzet: a palotapincsi aljszőrzete rövid, sűrű, puha, egyenes. A fedő szőr hosszú, egyenes, eléggé durva. A szőr a fejen nem hosszú, a nőstényeknél maron és a nyakon dús gallért alkot, a kanoknál pedig sörényt, amely az oroszlánéra hasonlít. A keresztcsonton, a combon, a farkon és a füleken a szőr nagyon hosszú és dús, ezért úgy tűnik, hogy ezek a testrészek a fej felett helyezkednek el. A fedő szőr bolyhos szoknyát alkot, amely a földig ér. A mellső lábak hátsó részén sűrű, hosszú fürtöket alkot. A hátsó végtagok hátsó részén és a hátsó combokon bő nadrágot alkot. A lábujjak között és a mancsokon hosszú szőr nő, amely úgynevezett papucsot alkot. A füleken és a farkon szintén nagyon hosszú díszítő szőr nő, amely a farkon legyezőszerűen hullik szét. A palotapincsi szőrzete oldalról nézve egy fekvő tojás kontúraira kell hasonlítson, a tompa végével hátrafelé nézve, elölről nézve pedig egy vízszintes ovális vonalát.

Szín: bármilyen árnyalatú szín megengedett, a májszín kivételével. A fehér palotapincsi orra, szemhéj kerete, ajka, karma fekete. Az egyéb színű kutyáknál, a fehéren, a feketén és a fekete-cseren kívül, a fülek végének, a szemhéjak keretének és a vonalnak, amely a külső szemtugtól a fülekig halad, feketének kell leniük, valamint a maszknak is. Különösen értékelik a palotapincsit homlokán fehér folttal.

Fej: masszív, a törzshöz képest arányos. A koponya széles, lapos, semmi esetre sem gömbölyű vagy almaszerű. A kopony szélessége 1/5 meghaladja annak mélységét. A homlok és az arccsontok laposak, a homlok és a pofa közötti átmenet erősen hangsúlyos, éles, a stop erős, az orrhíd pedig süllyesztett. Ha az orr legmagasabb pontjának szintjén meghúznánk egy gondolatbeli vízszintes vonalat, akkor az két egyenlő részre osztaná a fejet. A pofa masszív, rövid, széles, "tömzsi orrú", a majom pofájára emlékeztet. Az orrnyeregtől oldalra átlós redők indulnak ki. Az orr mindig fekete, a pofa méretéhez képest nagy, enyhén ellapított, ideális esetben a szem szintjén elhelyezkedő. Az orrlyukak eléggé nagyok, nyitottak, felemeltek. A koponya elülső részén az izmok jól fejlettek. Az ajkak párnácskái húsosak, duzzadtak, szorosan összetapadók, nem lelógók, feketék. A vonal, amely profilból összeköti a homlokot, az orrot és az állkapcsot, egyenes kell, hogy legyen, 30° szöget alkotva a felület merőleges vonalával.

Fülek: szív vagy nyárfalevél formájúak, nem nagyok. Kihúzva a fül vége az alsó állkapocs széléig ér. Ha a kutya nyugodt, a fülek a fej oldalánál lógnak, elülső szélük szorosan az arccsonthoz tapad. Elég magasan elhelyezkedők, a koponya felső szélének vonalán, kifelé fordulók. A szőr a füleken hosszú, csontos, hosszú fülek benyomását keltve.

Szemek: nagyon nagyok, gömbölyűek, kidülledtek, sötét barna színűek, egészségesen csillognak. Egyenesen elhelyezkedők és távol ülők. Az írisz nagyon nagy, úgyhogy elölről nézve a szemfehérje nem látszik. A szemhéjak vékonyak, szorosan összetapadók, sötét kerettel.

Fogak: nem nagyok, egyenesek, fehérek, csillogók, szoros harapás teljesen zárt ajkakkal. A nem egyenes metszőfog nem számít hiányosságnak.

Nyak: sovány, rövid, redők nélkül, magasan elhelyezkedő, a mar hangsúlyos.

Törzs: nagyon rövid. A has magasan elhelyezkedő, kissé a hát felé ívelő valamelyik irányba.

Mellkas: széles, mély, eléggé hosszú. A bordák domborúak, lekerekítettek, de nem hordószerűek. A mellkas keresztmetszenének egy hegyes végével hátrafelé fordított tojásra kell emlékeztetni.

Farok: magasan tűzött, a háton fekszik, a vége az oldalán lóghat.

Végtagok (mellsők és hátsók): a mellső végtagok masszívak, rövidek, erős csontozatúak. A vállak erősek, ferdén elhelyezkedők. A könyök szorosan a mellkashoz tapadó. Az alkar körülbelül hosszának 1/3 kifelé ívelt, majd befelé a mellkas középvonala felé, majd a kézközép újra szétágazik. A csukló lényegesen közelebb elhelyezkedő, a mancsok távolabb. A hátsó végtagok lényegesen könnyebb csontozatúak, de erősek, a mellsőktől hosszabbak, a csánk hangsúlyos kapcsolódási szögeivel. Hátulról nézve egymással párhuzamosak, közel helyezkednek el egymáshoz (közelebb a mellsőknél). A mancsok nagyok, laposak, oválisak, vastag párnácskákkal és szorosan összezárt lábujjakkal. A palotapincsi szilárdan áll a lábán.

Vonzó tulajdonságok: a palotapincsi kitűnik bátorságával, szinte semmitől sem fél és ritkán hátrál meg az emberekkel vagy az állatokkal szemben. Érzékeny minden hangra és zajra, a palotapincsi kiváló házőrző. Ne tévessze meg a kutya mérete - a palotapincsi egyáltalán nem gyengécske és jól érzi magát úgy a forróságban, mint a hidegben. Fontos még azt is megemlíteni, hogy nem rágja meg a bútort.

A hivatásos és profi kutyafelszerelések gyártója széles termékkínálattal rendelkezik a palotapincsi fajtának, itt találhat: különböző kiegészítőket a palotapincsi kiképzéséhez, játékokat, harapóhurkákat és fogásfejlesztőket a palotapincsi fajtának, bőr, nylon és fém nyakörveket, szájkosarakat, hámokat és pórázokat a palotapincsi fajtának, tápokat és kiegészítőket a palotapincsi fajtának.