Standard fajta FCI: № 294

A fajta történetéből: Papillon - a kontinentális törpe spániel leszármazottja. Ez a fajta a XIV. században alakult ki. A papillon hazája feltehetőleg Belgium és Franciaország, innen ered a neve is, amely franciáról lefordítva pillangót jelent. A papillon fajta figyelemre méltó tulajdonsága - szép, a pillangó szárnyaira emlékeztető fülek. Ez a kutyus a királyi család tagjai és a nemesség kedvence volt.

Származási ország: Franciaország / Belgium.

Általános jellemzők: kis pániel harmonikus testfelépítéssel, hosszú szőrrel, mérsékelten hosszú pofával, amelynek hossza kicsivel rövidebb a fej koponya részénél. A papillon életvidám, elegáns, de erős csontozatú, mozdulatai könnyűek és kecsesek. A test hossza kicsivel hosszabb, mint a magassága.

Magasság és súly: marmagasság: 20 - 28 cm. Súly: két típusa van - 1,5 - 2,5 kg a kan és a nőstény, 2,5 - 4,5 kg a kan és 2,5 - 5 kg a nőstény.

Szőrzet: sűrű, fényes és hullámos, de nem göndör, aljszőrzet nélkül. A szőrszál nem puha, de rugalmas és kívülről selymes, sima és viszonylag vékony. Egészében a szőrzet a kis angol spánielére emlékeztet, de sokban különbözik a palotapincsitől, másik részről pedig semmi esetre sem hasonlíthat a spicc szőrére. A fejen, a mancsok elülső részén a térdtől lefelé a szőr rövid és sima, a derékon közepesen hosszú, a nyak részen hosszabb, ahol gallért képez, elegánsan hullik a mellkasra. A fülkagylók és a mellső mancsok hátsó része hosszú szőrrel fedettek, a combok hátsó része sűrű szőrrel borított. A vékony és hosszú szőrcsomók a párnácskák között megengedettek, de csak akkor ha nem kölcsönöznek esetlen kinézetet, épp ellenkezőleg, elegánsabbá teszik azt. A szőr hossza egyes kutyáknál eléri a 7,5 cm-t a mar részen, a farkon pedig elérheti a 15 cm-t.

Szín: bármilyen színű folt előfordulhat a fehér alapon, a törzsön és a mancsokon a fehér színnek dominálnia kell a többivel szemben. A fej kisebb részén előfordulhat fehér szőrcsík, a fehér szín dominanciája a fejen hiányosságnak számít. Az ajkak, a szemhéjak és a legfőképp az orr, minden esetben jól pigmentált kell legyen.

Fej: a fej részei arányosak egymással, a fej egészében viszonylag könnyebb és rövidebb, mint a közepes és magas spánieleké. Elölről és oldalról nézve a koponya kissé gömbölyűnek tűnhet a fülek között. A pofa rövidebb, mint a koponya, az orr felé keskenyedő, de semmi esetre sem lehet felemelt. Az orrnyereg egyenes és a homlokkal való összeolvadásnál jól kivehető szöget alkot. A súlyosabb kutyáknál az orrnyereg töve nem annyira feltűnő, mint a kicsiknél, habár a szög nem lehet egyenes.

Fülek: a tarkóhoz közel és egymástól távol helyezkednek el, így látszik az enyhén gömbölyű koponya. A fülek bőre vékony, de eléggé erős ahhoz, hogy nyitott állapotukban megtartsa őket. Úgy az álló, mint lógófülű típusnál a fülporcoknak nem szabad túlzottan észrevehetőgumóban befejeződniük (kéz tapintással ellenőrizhető le).

• Lógófülű papillon (falen) - a fülek magasan elhelyezkedők, kissé a szemek vonala felett, normál állapotban teljesen leeresztettek, de ugyanakkor teljesen mozgékonyak. Hullámos szőrrel borítottak, amelyek nagyon hosszúak lehetnek, amely a kutyának bájt kölcsönöz.
• Álló fülű papillon - a fülek magasan elhelyezkedők, a fülkagylók szélesre tártak. Normál állapotban a fülek felemeltek és a fejjel körülbelül 45° szöget alkotnak. Semmilyen esetben sem hegyesek, mint a spiccnél. Az utóbbi hiányosságot szigorúan kell büntetni. A fülkagyló belső része selymes, hullámos szőrrel fedett, amely eléri a széleket, a külső rész hosszú hullámos rojtokkal borított, amelyek kissé elfedik a széleket. A két altípus keveredéséből gyakran születnek részlegesen leeresztett fülű kutyák (csak a fülek végei lógnak). A fülek ilyen helyzete komoly hiányosság.

Szemek: a papillon szemei eléggé nagyok, nagyra nyitottak, szélesek, mandulavágásúak, nem kidülledtek, eléggé alacsonyan elhelyezkedők, az orrnyereg tövével egyvonalban. A szemek sötétek és nagyon kifejezőek, a szemhéjak jól pigmentáltak.

Nyak: közepesen hosszú, a mar enyhén ferde.

Fogak: az állkapcsok elég erősek, ollószerű harapás.

Törzs: a felső vonal erős és egyenes. A derék erős, enyhén domború. A has enyhén felhúzott.

Mellkas: széles és ívelt. A kerületet a két utolsó borda között mérik, többé-kevésbé meg kell egyeznie a marmagassággal.

Farok: eléggé magasan tűzött, elég hosszú, csodálatosan hosszú szőrrel borított. Amikor a kutya éber, a farkát felemeli a háta fölé és begörbíti, a vége hozzáérhet a háthoz vagy a combhoz, soha nem tekeredik gyűrűbe és nem fekszik szorosan a háton.

Végtagok (mellsők és hátsók): mellső végtagok - a lapocka hosszú, a törzshöz tapad. A könyök olyan hosszú, mint a váll, normál szögben kapcsolódik a vállhoz, a testhez tapadó. A lábszár oldalról nézve enyhén ferde. A hátsó végtagok jól fejlett kapcsolódási szögekkel. Eléggé hosszú mancsok, erős karmok, amelyek általában fekete színűek, a világosabb színű egyedeknél világosabb színűek. A fehér karmok a nagy mennyiségű fehér szőrrel rendelkező egyedeknél fordulnak elő és nem számít hiányosságnak, ha az egyed egyéb helyeken megfelelően pigmentált. A lábujjak mozgékonyak erős párnácskákkal, közöttük hosszú szőr nő, amely túlnő a mancsok végein és pamacsokat alkot.

Vonzó tulajdonságok: papillon - kiváló társ, jól érzi magát a városban és a szabadban is. Nagy a szeretetigénye. Az az ember, aki papillon fajtájú kutyát választ, egész életére megszereti ezeket a csodás állatokat.

A hivatásos és profi kutyafelszerelések gyártója széles termékkínálattal rendelkezik a papillon fajtának, itt találhat: különböző kiegészítőket a papillon kiképzéséhez, játékokat, harapóhurkákat és fogásfejlesztőket a papillon fajtának, bőr, nylon és fém nyakörveket, szájkosarakat, hámokat és pórázokat a papillon fajtának, tápokat és kiegészítőket a papillon fajtának.