Standard fajta FCI: № 257

A fajta történetéből: ez az ősi fajta a japán Honsú szigetén lett kitenyésztve. A shiba inu (a shiba kicsit, az inu kutyát jelent) valószínűleg a chau chau és a kishu kutyáktól örökölte a vérét. A XX. század elejére a fajtiszta shiba inu ritkaságnak számított. 1928-tól intézkedéseket tettek a fajta megőrzésére. 1934-ben közzétették a szabványát, 1937-ben pedig a shiba inu "nemzeti kinccsé" lett nyilvánítva. A II. világháború alatt a fajta szinte teljesen eltűnt, manapság pedig Japán az egyik legnépszerűbb lett.

Származási ország: Japán.

Általános jellemzők: shiba inu - erős, szívós, élénk és éber kutya, kiegyensúlyozott és független természetével tűnik ki. Szelíd és játékos, a gazdájával szemben odaadó.

Magasság és súly: marmagasság: kan 38,5 - 41,5 cm, nőstény 35,5 - 38,5 cm. Súly: kan 9 - 14 kg, nőstény 8 - 13 kg.

Szőrzet: a szőre rövid, durva, egyenes, a farkán hosszabb, az aljszőrzet puha, vastag.

Szín: vörös - sable, szezám színnek nevezik, fekete ezüsttel vagy vörös cserrel. Jellemző a szőrszálak végének feketesége (a fekete rész nem lehet több 50%-nál). A színe alapján a következő típusokat különítik el: szezám - fekete és fehér szőrszálak keveréke; fekete szezám - a fekete szín dominál a fehér felett; vörös szezám - vörös szín fekete végű szőrszálakkal. Találkozhatunk még világos homokszínnel és szinte teljesen fehérrel, ami nemkívánatos. Az élénk vörös színt részesítik előnyben, minél élénkebb, annál jobb. A vörös és a sable színű kutyáknál értékelik a sajátos mintázatot, amelyet a japánok "urazhiro" néven emlegetnek. Ilyen szín esetén az arccsontok, a torok, valamint a nyak, mellkas és has alsó része, a végtagok belső része, a farok alja világosabb színúek, majdnem fehérek.

Fej: széles koponya résszel, hangsúlyos pofacsontokkal. A homlok és a pofa közötti átmenet élesen kivehető, kisebb keresztül húzódó barázdával. A shiba inu pofája kissé hegyes, egyenes orrnyereggel, az orr lehetőleg fekete színű. Az ajkak vastagok.

Fülek: nem nagyok, háromszög formájúak. Felállók, a végeik felfelé irányulnak és kissé előre dőlnek.

Szemek: viszonylag nem nagyok, háromszög formájúak, kissé ferdék, lehetőleg sötét barna színűek.

Nyak: erős, izmos, arányos a fejjel és a törzzsel.

Fogak: erősek, ollószerű harapás.

Törzs: a törzs kissé elnyújtott. A nyak vastag. A mellkas mély. A bordák közepesen domborúak. A hát egyenes. A derék széles, izmos. A has felhúzott. A végtagok izmosak, erős csontozatúak. A mancsok kompaktak, összezártak. A farok magasan tűzött.

Mellkas: mély, a bordák közepesen domborúak.

Has: jól felhúzott has.

Farok: magasan tűzött. A shiba inu kutya gyűrűbe tekerve vagy sarló szerűen behajlítva hordja. Sűrű szőrrel borított.

Végtagok (mellsők és hátsók): a mellső végtagok mérsékelten ferde lapockákkal, könyökkel szorosan a törzshöz tapadók, elölről nézve egyenesek. A hátsó végtagokra jellemző a hosszú comb és a rövid lábszár. A csánk masszív. A kapcsolódási szögek közepesen hangsúlyosak. A macsokon a lábujjak szorosan összezártak és domborúak. A párnácskák vastagok és rugalmasak. A karmok erősek, leggyakrabban sötét színűek.

Vonzó tulajdonságok: a shiba inu erős, szívós kutya, kiegyensúlyozott természetével tűnik ki. Jó őrszem. A kutya szerény az étkezés terén és kevés ennivaló is elég neki. Különösen megfelelő gyerekek számára. A shiba inu nagyon szereti a sétákat. Valamint játszani kell vele. Ennek a kutyának nincs szüksége masnikra és ruhákra, ezeket helyettesíti csodálatosan büszke tekintete és szép szőre.

A hivatásos és profi kutyafelszerelések gyártója széles termékkínálattal rendelkezik a shiba inu fajtának, itt találhat: különböző kiegészítőket a shiba inu kiképzéséhez, játékokat, harapóhurkákat és fogásfejlesztőket a shiba inu fajtának, bőr, nylon és fém nyakörveket, szájkosarakat, hámokat és pórázokat a shiba inu fajtának, tápokat és kiegészítőket a shiba inu fajtának.